A kezdetek

– Az édesapám és a testvérem is kézilabdázott, én viszont eleinte inkább zenész akartam lenni – mondta Tomori Zsuzsanna. – Szerettem gitározni, s mivel az édesanyám pedagógus volt, jól is tanultam, s inkább ezen a vonalon képzeltem el a jövőmet. Mivel elég magas voltam, apukám állandóan győzködött, hogy próbáljam már ki magam a kézilabda világában, s végül tizenhárom évesen elmentem egy edzésre. Nagyon élveztem, hiszen a többiekhez képest sokkal nagyobb voltam, fel tudtam lökni mindenkit és én dobtam a legtöbb gólt. Nagyon élveztem, ráadásul a sikerélmény sem maradt el, így fél év múlva már a Budapesti Spartacus SC színeiben tréningeztem, majd következett a Dunaferr, ahol négy és fél esztendőt töltöttem. Az élet úgy hozta, hogy visszakerültem a fővárosba, egészen pontosan a Vasashoz, ahol előbb Köstner Vilmos, majd Mocsai Lajos volt a mesterem. Ekkor kaptam meg Németh Andrástól az első válogatott meghívót, aminek nagyon örültem, hiszen olyan egyéniségek közé kerültem, mint Pálinger Katalin, Görbicz Anita, Ferling Bernadett, vagy éppen Tóth Tímea, azaz nagyon nehéz volt a nemzeti csapatba kerülés és óriási megtiszteltetés volt a nagy sztárokkal egy csapatban játszani.

Két szezon után, 2007-ben jelentkezett be érte a Győr, mely már akkor is más kávéház volt, de Tomori Zsuzsanna bátran belevágott a nagy kalandba.
– Egyáltalán nem féltem a váltástól, hiszen még nagyon fiatal voltam és bíztam benne, hogy gyorsan be tudok illeszkedni az új csapatomba – tette hozzá. – Így visszagondolva életem legjobb döntését hoztam meg, hiszen ez az állomás hozta meg a nagy áttörést a karrieremben. Aztán a második szezonra Róth Kálmánt Konkoly Csaba váltotta a kispadon, az első évben még minden rendben ment, aztán a folytatásban voltak köztünk kisebb surlódások, amiket így visszagondolva nehezen tudtam feldolgozni, hiszen akkoriban elég heves természetű voltam. Nem tudtam megfelelően kezelni, hogy kevesebbet játszhatok, ahogy azt sem, hogy nem úgy ment a játék, mint előtte. Kicsit besokaltam és úgy éreztem, váltanom kell.

A ferencvárosi időszak

A lehető legjobbkor jött tehát a Ferencváros megkeresése, s ezzel egy új korszak köszöntött be a kiváló balátlövő életében.
– Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy a Fradihoz irányított, hiszen ott lettem az a játékos, aki még most is vagyok – elevenítette fel Tomori Zsuzsanna. – Megmondom őszintén, ettől a váltástól már kicsit féltem, de szerencsére olyan családias közegbe kerültem, hogy azonnal meg tudtam találni a helyem.

Öt FTC-ben töltött esztendő után visszatért a kisalföldi együtteshez, az ok pedig egyszerű volt. – Szerettem volna Bajnokok Ligája négyes döntőben szerepelni, illetve BL-t nyerni, s Győrben ehhez minden adott volt, azaz csak és kizárólag a pályafutásom szempontjából hoztam meg ezt a döntést – hangsúlyozta. – Háromszoros BL-győztesnek mondhatom magam, ráadásul kettőnek a tevékeny részese tudtam lenni, teljesült tehát az álmom.

A sérülések

Sajnos a sérülések nem kerülték el Tomori Zsuzsanna pályafutását, legutóbb a Hollandia elleni Európa-bajnoki selejtezőn szakadt el jobb térdének elülső keresztszalagja, nem sokkal előtte pedig a másik térde miatt hagyott ki hónapokat.
– Iszonyatosan fájt, kiabáltam sírtam, ehhez hasonlót még soha életemben nem éreztem – emlékezett vissza a hollandok elleni meccs hajrájában történtekre. – Ez volt a második súlyos sérülésem, ezért inkább mentálisan volt nagyon nehéz, mert azzal tisztában voltam, hogy fizikálisan meg tudom csinálni, hiszen imádom a kézilabdát, de lelkileg nagyon megviselt, hogy hosszú időre a pálya szélére kényszerültem. Pláne az első három-négy hónap volt nehéz, hiszen kiszakadtam a megszokott közegből, csak a gyógytornásszal találkoztam. De most már jól vagyok, térdgép nélkül játszottam már az utolsó hónapokban Győrben is, s abban bízom, az utóbbi három esztendőben letudtam pályafutásom összes sérülését, s már csak előre kell néznem.
Tomori Zsuzsanna a bajnok, Magyar Kupa- és BL-győztes együttesből tette át székhelyét a Siófok KC csapatához.

Új fejezet a Siófok KC-val

Tomori Zsuzsanna a bajnok, Magyar Kupa- és BL-győztes együttesből tette át székhelyét a Siófok KC csapatához.
– Évről évre fejlődik az SKC, a vezetőség nagy célokat tűzött ki, és a közeg is kiváló, ráadásul sikerült minőségi játékosokat hozni a klubhoz – emelte ki a kézilabdázó. – Szeretnék az egylet vezére lenni és hozzásegíteni a klubot ahhoz, hogy egy újabb lépést tehessen felfelé. Az itteni szerepemet egy nagy kihívásnak tekintem és mindent bele fogok adni azért, hogy sikeres legyen a Balaton-parti együttes. Eleinte még sok játékos cserélődött a Siófok KC-nál, az idén azonban egyben maradt az együttes magja, mely remek sportolókkal egészült ki. Az elsődleges cél, hogy egy kiváló közösséget, egy jó csapatot alkossunk. A nevek alapján nyolc-kilenc kiváló kezdőjátékosunk van, akiket folyamatosan lehet forgatni, de sokan sokféle stílust képviselünk, s ezt kell úgy összegyúrni, hogy egységes csapat jöjjön ki belőle. Hiszen ha egyénileg fogunk erőlködni, akkor a céljaink sohasem válnak valóssággá.