Egy pontot ért a hatalmas feltámadás
1. félidő: Gnonsiane Niombla, Katarina Jezic és Camille Aoustin is remek játékkal kezdett, a 7. perc elején azonban elvesztettük Tomori Zsuzsannát, aki ütés utáni piros lappal szállt ki a mérkőzésből. Az emberhátrányos szituációból ellenben mi jöttünk ki jobban, 2:0-ra nyertük ezt a periódust. Simone Böhme gólja után 10:6-os állásnál Elek Gábor kért időt, és kapust is cserélt, Bíró Blanka helyére érkezett Szemerei Zsófia. A Ferencváros Klujber Katrin és Háfra Noémi góljaival próbálta tartani a lépést, a különbség viszont ötgólosra duzzadt a két csapat között (12:7). Ekkor egy 0:4-es szériát produkálva Schatzl Nadine vezérletével jött vissza a mérkőzésbe az FTC (12:11).
A gólcsendet végül Andrea Kobetic törte meg, aki a csapat élére állt, és tíz perc leforgása alatt hat gólt jegyzett, igaz a túloldalon mindig volt válasz. A sérüléséből felépülő, és Camille Aoustin helyére érkező Hársfalvi Júlia góllal debütált SKC-mezben, a túloldalon viszont tarthatatlan volt Danick Snelder és Schatzl Nadine. Utóbbi egy perccel a szünet előtt egyenlített is (18:18). Egyik oldalon sem állt össze a védekezés, és kimondottan jó kapusteljesítményt sem láthattunk, így egyértelműnek tűnt, hogy az nyerheti meg a rangadót, aki előbb rendezi hátul a sorokat. Végül Andrea Kobetic hetedik gólja után előnnyel mehettünk a szünetre, de hol volt akkor már a korábban meglévő ötgólos különbség (19:18).
2. félidő: A fordulás után beragadtunk, a 34. percben pedig már 20:21-nél a vendégeknél volt az előny. Bíró Blanka a gólvonalra visszatérve remek teljesítménnyel rukkolt elő, ráadásul a védelem is összeállt előtte, így a problémák sokasodtak. Bánfai Kíra és Pásztor Noémi is remekül szállt be a mérkőzésre, a két cserepad közötti különbség pedig kidomborodott. Bíró Blanka védése után emberhátrányban is növelni tudta előnyét a zöld-fehér csapat, a 43. percben már 22:26 állt az eredményjelzőn. Ekkor nagyon mélyen voltunk, ráadásul videózás után Katarina Jezic is a kiállítás sorsára jutott, a két csapat között pedig hatgólosra nőtt a különbség (24:30).
A lányok azonban nem adták fel, hatalmas mentális teherrel a hátukon és roppant fáradtan, de mentek előre és ennek meg is lett az eredménye. Ellenfelünk is hullámvölgybe került, Joanna Drabik két góljával pedig a zárkózás útjára léptünk. Szikora Melinda védései mellett egy kis szerencse is kellett ahhoz, hogy a közvetlen hajrába Andela Janjusevic gólja után 29:30-as állásnál lépjünk be. Danick Snelder az 58. percben harmadszor is két percet kapott, így ő is a kiállítás sorsára jutott. Kovacsics Anikó hétméterese után 29:31 állt az eredményjelzőn, de aztán jött Gnonsiane Niombla két találata, köztük egy egészpályás gól üres kapura. Az utolsó másodpercekben a győzelem megszerzéséért is támadhattunk, a fordítás azonban nem jött össze (31:31).
Nerea Pena és Such Nelli hiányában, Tomori Zsuzsannát és Katarina Jezicet kiállítás miatt elvesztve, szűk kispaddal és fáradtan, de hatalmas akaraterőről, és küzdeni akarásról tett tanúbizonyságot a csapat. A hangulat egészen elképesztő volt a Kiss Szilárd Sportcsarnokban, szurkolóink előtt le a kalappal. Hektikus mérkőzésen vagyunk túl, mely egy igazi kézilabda-ünnep volt ma a Balaton-partján. Folytatás október 5-én idegenben, az Érd vendégeként.
Edzői szemmel
Tor Odvar Moen (Siófok): Köszönöm a Ferencvárosnak ezt az összecsapást, elképesztő, epikus küzdelem volt a mai. Frusztráltan ülünk itt, hiszen az utolsó támadással a mérkőzést is megnyerhettük volna, de nem az történt, amit az időkérésnél megbeszéltünk. A második játékrészben kiestünk a mérkőzésből, nem látszott már esély a pontszerzésre. Így ha most kinézek az eredményjelzőre, akkor egy jó eredményt látok. A csapat mentális erejét mutatja mindez. A két kiállításról nem szeretnék beszélni, nem láttam még visszajátszást, így a jogosságát sem tudom megítélni. Összességében elégedett vagyok.
Elek Gábor (FTC): A mérkőzés elején nagyon nem találtuk a védekezésünket, ráadásul kapusteljesítményünk sem volt. Az ellenfél kiállítása tágította a lehetőségünket arra, hogy minél jobban lefárasszuk őket. Ez a második félidőben vissza is köszönt. Ekkor már jó védekezéssel és kiváló kapusteljesítménnyel, hellyel-közzel megnyertük az összecsapást. Elképesztő hibák sokasága, rontott ziccerek, és a koncentráció hiánya okozta végül a „vesztünket”. Elfogyott az oxigén az agyakból olyan rettenetes hibákat vétettünk, melyet már serdülő korban sem lehet. Nagyot mentünk, nagyszerű összecsapás volt, de ezt a rangadót mi vesztettük el, és ezért csakis magunkat okolhatjuk. A végén nagyon kevés ellenállást fejtettünk ki védekezésben.
Andrea Kobetic (MVP): Az első félidőben remekül kézilabdáztunk, a kiállítások viszont komoly nehézséget okoztak a számunkra. A kevés cserelehetőség révén elfáradtunk, ennek ellenére nagy szívvel és akarattal küzdöttük magunkat vissza a mérkőzésbe. Végül nyerhettünk volna, de az egy pont sem rossz.
