- Amikor 2018-ban ideszerződtél mennyire ment gördülékenyen a beilleszkedés?
- Egy új országban mindig nehéz. Teljesen új volt a környezet és a társaság, senkit nem ismertem korábbról, és a helyi nyelvet sem beszéltem. Szerencsére a lányok rengeteget segítettek, de igaz ez a klub összes dolgozójára. Így utólag visszatekintve minden egészen gördülékenyen ment, nem volt nehéz időszak.
- Hogyan jellemeznéd a klubot?
- A Siófok KC egy profin működő sportszervezet. Itt mindenki nagyon motivált, ambiciózus, és ezzel én is örömmel azonosultam. Minden adott, az infrastruktúra szenzációs, azt hiszem az egyik legjobb a világon. A hazai mérkőzéseken a hangulat félelmetesen jó. Imádtam a szurkolóink előtt játszani. Ez a közeg teljesen más, mint amit korábban odahaza Norvégiában megszoktam. Itt megtanultam, milyen is az igazi szurkolói fanatizmus, mely óriási segítséget jelent nekünk, játékosoknak a nehéz pillanatokban.
- A legemlékezetesebb momentum az elmúlt két évből…
- Egyértelműen az EHF-kupa győzelem! Felejthetetlen este volt hazai pályán magasba emelni a trófeát, és együtt ünnepelni a szurkolóinkkal. Ez volt a klub első trófeája, de úgy gondolom, hogy nem az utolsó.
- Ha visszamehetnél az időben, változtatnál valamin?
- Nem bántam meg semmit. Sokat tanultam egy olyan bajnokságban, amely bátran állíthatom, hogy jelenleg a világ legerősebb pontvadászata, mely engem is jobb játékossá tett. A Siófok KC-t rengeteg különböző típusú játékos alkotja, és ez is segítette a fejlődésemet.
- A gólvonal egy igazán speciális poszt, és a kapusok közötti kommunikáció egy igazán fontos szegmens. Milyen volt Denisa Dedu és Szikora Melinda mellett dolgozni?
- Mindkét szezonban egy nagyon erős kapuspárosnak lehettem a része. Denivel és Szikivel is nagyon jó volt együtt dolgozni. Különböző stílusú és karakterű kapusok, akiktől rengeteg inspirációt kaptam, és nagyon sokat tanultam. A kapusok közötti kapcsolat kifejezetten fontos, hiszen csak egymást segítve lehet fejlődni, és jól teljesíteni. Pasi is fontos része volt a mi kis csapatunknak, élveztem vele a közös munkát. Az edzéseken, és a mérkőzéseken is sokat segített, de igaz ez a mindennapokra is. Hiányozni fognak…
- Nem távolodsz el a magyar bajnokságtól, jövőre Győrben láthatunk. Milyen célokkal távozol?
- Pályafutásom során már fantasztikus sikerek részese lehettem. A norvég válogatottal világ- és Európa-bajnoknak, míg a Siófok KC-val EHF-kupa győztesnek mondhatom magam. Motivált vagyok a következő éveket tekintve, hiszen szeretném kiteljesíteni a karrieremet. Hogy mit értek ezalatt? A célom nem lehet más, mint klubszinten a Bajnokok Ligája megnyerése, míg a válogatottal az olimpiai bajnoki cím. Ezeknek a sikereknek a lehetősége lebeg a szemem előtt.
- Eljött a búcsú ideje. Milyen gondolatokkal zárod karriered siófoki szakaszát?
- Ez az időszak egy felejthetetlen kaland volt a számomra. Szerencsésnek érzem magam, mert nagyszerű embereket ismerhettem meg, és igazi barátságok köttettek. Vannak dolgok, melyeket soha nem fogok elfeledni. A Siófok KC egy nagyszerű klub, a világ legjobb játékosai közül páran itt játszanak. Büszke vagyok arra, hogy részese lehettem ennek az ambiciózus egyesületnek. Szép évek voltak, köszönök mindent Siófok!