– 2018. március 29-én nyitotta meg kapuit a Kiss Szilárd Sportcsarnok. A Beszédes Iskola után egy nagy lépés volt a klub életében, hogy egy ilyen modern létesítménybe költözött. Hogy emlékszel vissza a kezdetekre?

– Évekkel ezelőtt, amikor csatlakoztam a Klubhoz, az infrastruktúrát illetően még jóval szerényebb körülmények között dolgozhattunk. A 2013-ban átadott munkacsarnok ugyan tökéletes edzéshelyszínként szolgált, de a bajnoki mérkőzéseinket az általános iskola tornatermében voltunk kénytelenek lejátszani. Annak ellenére, hogy mindnyájunk szívében nagyon kellemes emlékeket őrzünk erről az időszakról és ennek a különleges helyszínnek a hangulatáról, összeségében nagyon felemelő érzés volt, amikor először beléptünk a Kiss Szilárd Sportcsarnok ajtaján. Valósággal tátott szájjal jártunk körbe a frissen festett falak között és elérzékenyülve szemléltük ennek az ékszerdoboznak minden szegletét. Azok, akik már hosszabb ideje ehhez a közösséghez tartoznak pontosan tudják, hogy az aréna átadása mekkora előrelépés volt a Siófok KC életében, amelynek üzemeltetése egyben hatalmas kihívásokat is állít elénk.

– Mi volt a legnagyobb feladat számodra az első hónapokban?

– A kezdeti időszak leginkább a beköltözésről, a berendezkedésről és a fizikai adottságok megismeréséről szólt. Akinek már volt része költözésben, az pontosan tudja, hogy önmagában már egy lakhelyváltás is rengeteg energiát és időt emészt fel. Egy sportlétesítmény esetében ez ennek a nagyon sokszorosa. Például, az ember sokszor bele sem gondol, de egy ilyen méretű létesítménynél csupán az egyes helységekhez tartozó kulcsok rendszerezése vagy a beléptető jogosultságok kiosztása már önmagában egy igen összetett feladat. Igyekeztünk minél előbb elsajátítani a sporttechnológiai, informatikai, biztonságtechnikai, épületgépészeti, fény- és hangtechnikai berendezések használatának alapjait. Mivel a csarnok az ország egyik legmodernebb technikai felszereltségével rendelkezik, így kicsivel több, mint egy év távlatából továbbra is mondhatom, hogy ez a tanulási folyamat még a mai napig is tart. Egyik legnagyobb feladatom talán az volt, hogy a rendelkezésre álló állománnyal milyen stratégia és munkarend alapján lehet a leggyorsabban optimálissá tenni a mindennapi üzemeltetést.

– Hogy jellemeznéd ezt a Kiss Szilárd Sportcsarnokot egy olyan ember számára, aki még sosem járt benne?

Egy igazi ékszerdoboz, ami mind a belsőépítészeti megoldásokat, mind a létesítmény arculatát tekintve egy modern, extravagáns világot tükröz. A korszerű fény- és hangtechnikának, illetve a kimagaslóan sok LED-felületnek köszönhetően az itt megrendezésre kerülő sport- és egyéb kulturális rendezvények egyedülálló élményt nyújtanak. A csarnok technikai adottságainak, illetve az azt üzemeltető felkészült csapatnak köszönhetően a szurkolói élményfokozás tekintetében Európa élbolyához tartozunk, amit nem csak Magyarországon, hanem az európai kézilabda világban is már számos fórumon elismertek. Befogadóképességét tekintve hazai viszonylatban egy átlagos méretű arénáról beszélünk, ahol szurkolóink a jó akusztikának köszönhetően igazi katlan-hangulatot tudnak teremteni.

– A klub infrastruktúrája kiemelkedő lehetőséget nyújt az utánpótlásnak és a felnőtt csapatnak egyaránt. Összegeznéd, hogy mi tartozik a Siófok KC létesítmény parkjához?

– A siófoki létesítmény-együttes Siófok egyik legkedvezőbb korstruktúrájú, legaktívabb városrészén helyezkedik el. A hét ütemből álló fejlesztési stratégia eredményeképpen először megépült a 135 fő befogadására alkalmas munkacsarnok, ami parketta borítású kézilabdapályával, konditeremmel, irodablokkal és büfével rendelkezik. A munkacsarnok tőszomszédságában található a 40 fő elszállásolására alkalmas sportkollégium főzőkonyhával, étteremmel és orvosi rendelővel. Szintén ezen a telephelyen található még a szivacskézilabda csarnok is, illetve a rekortán borítású kültéri futó- és kondipark.

– A kézilabda mellett számos egyéb esemény is volt a Kiss Szilárd Sportcsarnokban. Mik a tapasztalatok, milyen eseményekre és mennyire alkalmas az Aréna?

– A rendezvények tekintetében nagyon sűrű első éven vagyunk túl. Igyekeztünk kihasználni a létesítmény multifunkcionális jellegét, így a kézilabda eseményeken túl sok egyéb sport- és kulturális rendezvényt szerveztünk. Vitathatatlanul az eddigi csúcspontot a 2018 / 19-es hazai EHF Kupa döntő lebonyolítása jelentette, de nálunk került megrendezésre például Siófok város 50. évfordulójának ünnepsége, volt itt Edda koncert, e-sport rendezvény, mazsorett kupa vagy gimnáziumi szalagavató egyaránt. Rengeteg hasznos tapasztalatot szereztünk mind a szervezés, mind a lebonyolítás szempontjából, amit a jövőben igyekszünk kamatoztatni, hogy még több és még színesebb rendezvénynek adhasson otthont az aréna. A hozzánk ellátogató vendégektől és a város lakóitól kapott visszajelzések alapján egyértelműen van létjogosultsága Siófokon egy ilyen rendezvényhelyszínnek, így mi minden Tőlünk telhetőt megteszünk ezeknek az igényeknek a kielégítéséért. Jó érzéssel tölt el bennünket, ha Siófok városának hírnevét országhatáron belül és kívül egyaránt öregbíthetjük egy sikeres rendezvénnyel. Mindemellett, a fenntartás szempontjából is létfontosságú, hogy a csarnok szabad kapacitásait maximálisan kihasználjuk, így növelve a bevételi forrásokat.

– A hosszútávú működtetés szempontjából milyen célok vannak? Ez a sportcsarnok lehet egyfajta rendezvényközpontja is a régiónak?

– Egyértelműen igen! Földrajzi fekvését tekintve Siófok nagyon kedvező elhelyezkedéssel büszkélkedhet, ami főleg a Balaton-part közelségének, illetve az idegenforgalom hosszú évtizedekre visszanyúló múltjának köszönhető. Kapacitásának és technikai adottságainak köszönhetően az aréna jelenleg nemcsak Siófok, hanem a régió egyik legmeghatározóbb fedett rendezvényhelyszíne. A városban nem találunk még egy olyan fedett létesítményt, amelynek befogadóképessége és rendezvénytechnikai felszereltsége a Kiss Szilárd Sportcsarnokéhoz fogható. Célunk, hogy a várossal együttműködve minél több és változatosabb rendezvénynek adjunk otthont, ami hozzájárulhat Siófok gazdasági és kulturális életéhez, segítve egy pozitív városimázs kialakítását.

– Elvégezted a Magyarországon jelen pillanatban legmagasabb sportlétesítmény menedzser posztgraduális képzést, amihez ezúton is gratulálunk. Mesélnél a képzésről bővebben?

– 2018. februárjában a Milton Friedman Egyetem egy három féléves posztgraduális képzést indított a Testnevelési Egyetem szakmai támogatásával. Számos sportlétesítmény-fejlesztés és beruházás valósult meg az elmúlt időszakban Magyarországon, amelyek megfelelő, gazdaságos és fenntartható üzemeltetése egyre nagyobb jelentőséggel bír. A képzésen sportszakmai, rendezvényszervezői, műszaki, jogi, gazdálkodási és menedzsment ismeretekre is szert tettünk, de a fókusz természetesen a sportlétesítmény üzemeltetés gyakorlati oldalára irányult. Egy adott sportlétesítmény menedzsmentje ma már nagyon sokrétű és a teljesség igénye nélkül olyan feladatköröket foglal magába, mint például a sport- és egyéb kulturális rendezvények szervezése-biztosítása, műszaki karbantartás, energia menedzsment, szerződésmenedzsment, projektmenedzsment, infrastruktúrális és kereskedelmi menedzsment. Köszönettel tartozunk tanárainknak, illetve a képzésbe bevont sportvezetőknek, akiknek a jóvoltából olyan létesítményekbe juthattunk el, mint a Duna Aréna, Tüskecsarnok, Tatai Olimpiai Központ, az épülő Puskás Ferenc Stadion, a Groupama Aréna, a Sport 1 stúdiója, a Testnevelési Egyetem új, Alkotás úti központi épülete, vagy a nemrég átadott Ilovszky Rudolf Stadion, ahol rendkívül hasznos gyakorlati tapasztalatokra tettünk szert. Nagyon jó kis csapat gyűlt össze ezen a szakon, ahol a csoport nagy része azért már többéves szakmai tapasztalattal rendelkezett a sportlétesítmény-vezetés vagy a sport egyéb területein, így egymástól is sokat tanulhattunk. Biztos vagyok benne, hogy az itt köttetett barátságok és a hasonló szakmai érdeklődési kör mindnyájunk előnyére fog válni a jövőben.

– Magyarországon rendszeres téma, hogy rengeteg sportlétesítmény épül, de sokan arról beszélnek, hogy nehéz fenntartani őket. Erről mi a véleményed?

Véleményem szerint a hosszú távú fenntarthatóság jegyében fontos, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amik megfelelnek a helyi piaci igényeknek. Sokan kérdezték már Tőlünk, hogy miért „csak” 1500 fő befogadására alkalmas a Kiss Szilárd Sportcsarnok, holott Siófok lakosságához ez a kapacitás tökéletesen passzol. Törekedni kell arra, hogy a sporttevékenységen túl számos egyéb kulturális esemény is megrendezésre kerüljön, így maximalizálva az éves látogatók számát. A kihasználtság szempontjából szintén lényeges, hogy a létesítmény az elitsport mellett az utánpótlás és a tömegsport céljait is szolgálja. Az újonnan épülő létesítményekben már megtalálhatóak olyan kapcsolódó szolgáltatások, mint a szurkolói bolt vagy büfék, amelyek szakszerű üzemeltetése szintén hozzájárulhat a létesítmények gazdaságos fenntartásához. Végül, de nem utolsósorban kellő figyelmet kell fordítani az energiatudatosságra, amely nem csupán egyéni gazdasági érdek, hanem közös cél egy fenntarthatóbb életmód felé. 

– Milyen személyes ambícióid vannak? Mit szeretnél megvalósítani a következő években a Siófok KC-nál?

Tavaly óriási élmény volt a hazai győztes EHF Kupa döntő megszervezése. Ha a szerencse is mellénk áll, akkor nem lenne rossz még egy döntőt rendezni Siófokon, mielőtt megváltozik a lebonyolítási rendszer. Hosszú távon jó lenne, ha a Siófok KC létesítményei még meghatározóbb szerepet töltenének be a hazai edzőközpontok terén és még több csapat választana minket itthonról és külföldről egyaránt. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az elsődleges célunk természetesen továbbra is a kézilabda sportág maximális kiszolgálása kell, hogy legyen. A létesítmény-üzemeltetés területén dolgozó kollégáinkkal mi minden nap keményen dolgozunk azért, hogy a Nálunk készülő kézilabdázók számára a lehető legideálisabb edzés- és mérkőzés-körülményeket teremtsük meg, így hozzájárulva az ő fejlődésükhöz. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az elmúlt időszakban a Siófok KC igazolt sportolóin túl más klubcsapatok, illetve számos korosztályos és felnőtt válogatottak a mi csarnokunkat választották felkészülésük helyszínéül. Bízunk benne, hogy ez a tendencia tovább folytatódik és így a magunk módján mi is hozzá tudunk járulni a magyar kézilabda fejlődéséhez. Ezen felül fontosnak tartom, hogy a jövőben figyelembe véve a helyi iskolai testnevelés terem-igényeit, segítő kezet nyújtsunk a siófoki oktatási intézményeknek, illetve támogassuk a hátrányos helyzetű gyerekek sportolási lehetőségeit.