Visszakanyarodtunk az időben, és nosztalgiáztunk egy kicsit, hiszen rengeteg meghatározó pillanat részese volt az elmúlt esztendőkben Katarina Jezic, aki beírta magát az SKC klubtörténetébe. A sportban azonban nem csak sikeres periódusok vannak, így beszélgettünk a mögöttünk hagyott szezon megpróbáltatásairól és a jövőről is.

- Négy és fél éve érkeztél Siófokra, mondhatni repül az idő. Hogyan emlékszel vissza az első fél szezonodra?
- 2016 decemberében érkeztem a klubhoz, és olyan, mintha csak tegnap lett volna. Akkor még teljesen mások voltak a körülmények, hiszen a munkacsarnokban edzettünk, és egy helyi általános iskolában játszottuk a hazai mérkőzéseinket. Persze ennek is megvolt a maga hangulata. Nekem ez az időszak, amiről beszélünk a sérülésem utáni visszatérésről szólt. 

- Az elmúlt években rengeteg klubtörténelmi pillanat részese voltál. Számodra mi a legemlékezetesebb momentum?
- Régóta vagyok már a klub játékosa, az itt eltöltött idő alatt pedig rengeteg szép emlékkel, és felejthetetlen pillanattal lettem gazdagabb. Jó érzés belegondolni, hogy milyen sok klubtörténeti pillanatnak lehettem a részese. Természetesen voltak nehéz és szomorú pillanatok is, de a sporthoz ez is hozzátartozik. Ezeken minél hamarabb túl kell lenni, és tovább kell lépni. A legjobb a 2018/19-es szezon volt. Abban az évben álomszerűen alakultak a dolgok. Nagyon jó csapatunk volt, és nem csak a pályán. Tele volt az öltöző motivált, pozitív szellemiségű karakterrel, és az edzői stáb is szuper volt. Ha a legemlékezetesebb pillanatot kell megneveznem, akkor az az EHF-kupa megnyerése. Hazai pályán hódítottuk el a serleget, leírhatatlan érzés volt. Örökre emlékezni fogok azokra a pillanatokra.

- Hogyan gondolsz vissza a most lezárult szezonra?
- Rettenetesen nehéz volt az idei év. Őszinte leszek, ilyen helyzetben nagyon nehéz mindvégig pozitívnak maradni. Történtek dolgok, melyek nem voltak igazságosak, de ezek ellen egyszerűen játékosként nem tehetsz semmit. Annyi, de annyi munkát beleraktam a mindennapokba, de mégsem tudtam elérni sem a saját, sem pedig a klub által megfogalmazott célokat. Szomorúvá és csalódottá tesz ennek tudata. A kemény munkának viszont mindig megvan a gyümölcse, én ebben hiszek, és eszerint élem az életemet.

- Elképesztő ez a fejlődés, amit évről-évre mutatsz, egy igazi vezéregyéniség vagy, olyan játékos, aki sosem adja fel. Idén 163 góllal zártál, amivel te lettél az SKC házi gólkirálya, összességében pedig 523 találattal a klubtörténet negyedik legeredményesebb játékosává léptél elő! Mit vársz a következő szezontól? Mivel lennél elégedett?
​- Az a célom, hogy minden egyes nappal jobb és jobb játékos váljon belőlem. Ezért dolgozom, ez a fő motivációm. Egyelőre még nem foglalkoztam sokat a következő szezonnal, de azt megígérhetem, hogy minden alkalommal a tudásom legjavát fogom nyújtani a pályán.