Ellenfélmustra: akikből készülünk, és amit tudni érdemes róluk – III. rész
Jelen és forma
A korábbi sikeredző, Frédéric Bougeant 2016-os távozása után segítője, Christophe Cassan vette át a csapat irányítását. A Fleury Loiret az elmúlt években visszacsúszott a középmezőnybe, de tavaly újra ott voltak az élmezőnyben. A „leintés” pillanatában csak a Metz és a Brest Betagne volt előttük. Az idei szezon viszont eddig nem alakul a legjobban a számukra. Két győzelem után ugyanis kikaptak a sereghajtó Plan de Cuques (24:22) otthonában, és az idegenben játszó Metz (26:39) sem kegyelmezett nekik. Ráadásul a legutolsó bajnokijukat is nagyon simán elbukták a papíron jóval gyengébb Chambray Touraine (36:24) otthonában. Az összesített mérlegük 4 győzelem és 3 vereség, ami a bajnokság ötödik helyére elegendő jelenleg. Az EHF European League főtáblájára a svéd H 65 Hoor elleni kettős győzelemmel jutottak, 57:50-es összesítéssel.
Csapatkép (Forrás: Fleury Loiret Handball / facebook)
Alexandra Lacrabére klasszisa kiemelkedik a Fleury Loiret Handball jelenlegi keretéből. A francia női kézilabda-válogatottal világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes jobbátlövője 33 évesen is mérkőzések és párharcok eldöntésére képes. A 2018/19-es szezonban 171 góllal a francia élvonal második legeredményesebb játékosa volt, tavaly pedig egyetlenegy mérkőzésen 15 góllal terhelte a bombaerős Metz hálóját. Idén 8 tétmérkőzésen 59 gólt jegyez, a H 65 Hoor elleni párharc során pedig 16 gólt szerzett. Ezen felül sok gondot képes okozni az ellenfeleknek a szenegáli balátlövő Doungou Camara, illetve az angolai válogatott beálló Isabel Guialo is.
Alexandra Lacrabére (Forrás: fleuryloirethandball.com)
Múltidézés
A klubot 1974-ben alapították, de az élvonalbeli debütálásra egészen a 2000/01-es szezonig várni kellett. Ráadásul újoncként egyből ki is esett, és csak két évvel később jutottak fel a másodosztály megnyerésével. Második nekifutásra (2003/04) már ötödik helyen végeztek, a 2004/05-ös szezonban pedig felléptek a dobogó legalsó fokára, megszerezve ezzel a klub történetének első élvonalbeli érmét.
Az igazán nagy sikerek viszont a spanyol-érában jöttek. A 2012/13-as szezont megelőzően sikerült a klubhoz csábítani a friss olimpiai bronzérmes spanyol válogatott több kulcsemberét. A későbbi sikeredző Frédéric Bougeant egyből ezüstéremig vezette csapatát a francia bajnokságban, melyet végül a 2014/15-ös szezonban meg is nyertek. Ekkor már Marta Mangué is a Fleury Loiret gárdáját erősítette, csakúgy, mint csapatunk irányítója, Gnonsiane Niombla. Frédéric Bougeant regnálása (2012-16) alatt a bajnoki cím mellett két ezüstérem is felkerült a nyakakba a honi kupasikerek mellett.
A 2014/15-ös bajnokcsapat (Forrás: handlfh.org)
A bajnokság megnyerésével egyidejűleg (2014/15) a KEK-döntőben is érdekelt volt a Fleury Loiret, de a trófeát végül a dán Herning-Ikast jogelődje, az azóta megszűnő Midtjylland hódította el. Ezt követően a BL-ben is letehették a névjegyüket. A csoportkörből sikerült a továbbjutás, de a középdöntős kvartettből már nem tudtak továbblépni a negyeddöntőbe. Ebben a szezonban Estellen Nze Minko volt a csapat első számú irányítója, mielőtt Siófokot választotta.
Az egyesület székhelye Fleury les Aubrais valamivel több, mint 130 kilométerre fekszik Párizstól déli irányba, Loiret megyében. Egy külvárosi rész Orléans közvetlen szomszédságában, mindössze 21 ezer lakossal. Otthonuk a mindössze 600 fő befogadására alkalmas Albert Auger Gimnázium sportcsarnoka. A nagyobb presztízzsel bíró bajnoki mérkőzéseket, illetve a nemzetközi összecsapásokat viszont rendre beviszik a 2800 férőhelyes orléansi Palais des Sports parkettjére.
Palais des Sports (Forrás: monkycorp.fr)
